Cserép átmérő : 11 cm
Növény magassága cseréppel együtt : 45 cm
A növény az olasz botanikus és fiziológus, Francesco Zantedeschi, nevét viseli. Dél-Afrikából származik. Egy régi legenda szerint, amikor Éva elhagyta az Édenkertet, a kálák azokon a helyeken nyíltak, ahová sajnálkozó könnyei potyogtak.
Eredetileg a trópusi és szubtrópusi éghajlat mocsári és folyóparti növényei voltak.
A19. század elején hozták be Európába. Új-Zélandon is megjelent, ahol a számára kedvező körülmények hatására szinte azonnal meghonosodott.
Nyolc faja ismert, melyeket keresztezéssel nemesítettek, és ennek eredményeként mára számos, a legkülönbözőbb színekben pompázó virág vált elérhetővé. Napjainkban a hagyományos fehér mellett pink, lila, orgona, sárga, bordó, narancs és lazac színű kálát is vásárolhatunk.
A Kála az orchidea után a második legelegánsabb virágunk. A menyasszonyi csokrok egyik fő virága.
Minthogy az első, vágott virágnak termesztett Arum lily fehér volt, gyakran temetői virágnak használták. Miután a választék kibővült a sárga, a pink és más színekkel, egészen népszerű virággá vált a trendkövető virágkötők jóvoltából.
Hazánkban, mint szobanövény egyre ismertebb és elterjedtebb virág. A húsos, nyílhegy alakú levelek fölé hosszan kinyúló nagy, virágaival különleges lakászdíszül szolgál. Bár tartása és nevelése nem a legkönnyebb érdemes vele megpróbálkozni. A gondoskodást egy - egy gumó három - öt virággal is meghálálhatja.
Tartsuk állandóan nedvesen a földjét. Télen 10 °C az ideális számára. A téli meleg fűtött szobában a növény elszárad, ezért ilyenkor állítsuk a cserepét egy kavicsos tálcára, és permetezzük a levelét naponta. Ne ijedjünk meg, ha a nyár végén a levelek elszáradnak, mert ez természetes folyamat. Őshazájában is nyugalmi állapotba húzódik. Ilyenkor pihentessük a növényt.
A Kála vázába téve is kiváló - mint vágott virág -, kecsességével gyönyörű látványt nyújt, és nagyon tartós. Rugalmas szárukkal ideálisak különleges hatású kompozíciók készítéséhez, hiszen akár össze is fonhatjuk őket.
Fényigény : A növekedési időszakban sok napfényre van szüksége. Télen is fontos a kellő megvilágítás.
Hőigény : A Zantedeschia aethiopica jól tűri a hidegebb helyeket (12-15 °C), ezzel szemben a többi fajtának szüksége van a melegre (20-22 °C).
Vízigény : Rendszeresen kell öntözni a vegetáció időszakának az elején és a végén. A virágok megjelenése után a cserépben lévő földre kell önteni a vizet. Nem előnyös, ha magát a virágot és a leveleket is öntözzük, mivel foltok jelenhetnek meg rajta.
Páratartalom: Kedveli a párás klímát, télen tegyük a cserepét kavicsos tálcára, és permetezzük a levelét naponta. Szárazság hatására levelei gyorsan hervadásnak indulnak.
Talajigény: Kedveli az agyagos, homokos, humuszban gazdag talajt.
Szaporítás: A Zantedeschia-t a gyökér szétválasztásával lehet szaporítani, a pihentetés végeztével.
Betegségek: A gyökerek elderesedése, a szürke rothadás, az elfonnyadás.
Kártevők: A Takácsatka támadás erősségétől függően a növények megállnak a fejlődésben, vagy teljesen elszáradnak. A levéltetű szívja a leveleket és a virágrügyeket.
Élettani hatás: Bánjunk óvatosan a kálával, mert a növény tejnedve mérgező!
