Kosár
Jelenleg nincs más termék a kosaradban
Cserép átmérő : 9 cm
Növény magassága cseréppel együtt : 30-35 cm
A világ legnépesebb növénycsaládja az orchideáké – több mint 20 ezer fajt számlálnak. Az orchideák impozáns külsejüknek köszönhetően mindig is nagy népszerűségnek örvendtek. Már a 19. században ismerték őket. Napjainkban igen kedvelt az orchideák között a papucsorchidea.
A papucsos virágú Paphiopedilum nemzetségbe kb. 60, Burmából és Indiából származó faj tartozik. A ma ismert hibridek többnyire vegyes származásúak, és általában a talajlakó orchideák közé sorolhatók.
A papucsorchidea különleges virágformájáról kapta a nevét. A papucsalak a két alsó sziromlevél összenövéséből alakult ki, miközben a fölső levél vitorla- vagy zászlószerűen kiszélesedett.
A virágok színükben is különlegesek, a skála a sárga különböző árnyalataitól kezdve a zöld, a vajszínű, a rózsaszínű változatokon át egészen a mély bordóig terjed.
A szirmok gyakran mintásak, csíkosak, pöttyösek.
A levelek mérete változó, a rövidebb száron közepes, a magasabb, vastagabb szárakon nagyobb levelek is nőhetnek. Az utóbbi ideális dísznövénynek is.
A viszonylag egyszerűen gondozható orchideák közé tartozik. Egyes fajait gond nélkül tarthatjuk akár az ablakpárkányon is. Feltűnő virágai egzotikus szépségűek.
A papucs orchideának két típusa ismert. Az, amelyik elbírja a köztes hőmérsékletet, és az, amelyik kifejezetten a meleget kedveli. Mindkettő hasonló igényű, az egyetlen különbség a hőmérséklet. A foltos levelűeknek általában a köztes hőmérsékletre, míg a sima levelűeknek a melegebb időre van szüksége.
A legtöbb Paphiopedilum télen, nyáron virágzik. Hozhat egyszerű virágokat az elegáns szárakon, vagy egy száron több virág is lehet, amelyek egymás után, egyik napról a másikra nyílnak ki.
Van néhány Paphiopedilum fajta, ami sorozatosan virágzik. Ez azt jelenti hogy, ahogy elnyílt egy virág új jön helyére. Ezt akár több hónapig is folytathatja.
A papucsorchidea nemcsak vízen él, hanem rovarokat is megemészt, melyek a középen található bugyorban ejt csapdába.
A virág szépségét viaszos fénye is emeli. Az elvirágzás után 2-3 sarjat nevel és a jól bokrosodó növény 2-4 évenként szinte magától szétválik 2-3 tőre
A származási helytől függően egyes fajok a hideg/mérsékelt tartást kívánnak, ezek általában a zöld levelű fajok. Mások az egyenlítői forró tengerparti erdőkből származnak, így melegházi tartást igényelnek. Ezeknek általában márványozott a levelük.
Elég sok faj él patakmedrek oldalán, sziklafalakon. A melegházi fajok a párás őserdők aljnövényzetéhez tartoznak, nincs kifejezett pihenési időszakuk. Az igen laza, humuszos, mohás talajba kevés, nyirkos, nedves környezetet, azaz gyakori öntözést igényelnek.
Fontos, hogy a talaj mindig nyirkos legyen, páraigénye nyáron magas, télen kevésbé.
A Papucsorchideák fényigénye nyáron inkább árnyékos, a tűző nap ellen védeni kell, télen inkább a világos, szórt fényt igénylik.
A melegházi fajok hőmérséklet igénye 22 oC-28 oC, a jobban elterjedt mérsékelt házi és hidegházi fajoknál ez 18 oC-20 oC, azonban az utóbbiaknál a virágzás csak akkor érhető el, ha ősszel a hajtás kifejlődése után legalább egy hónapon keresztül az éjszakai hőmérséklet 18 oC-20 oC. Ez az időszak a hidegházi fajoknál tulajdonképpen egy pihenési időszak, amelyet biztosítva kapunk tökéletes virágzást.
Az ültetőanyag jól szellőző legyen. Laza tőzeg, kéreg, erdei humusz keveréke. Átültetése 2-3 évente virágzás után szükséges.
Az erős műtrágyázást aránylag rosszul tűrik.
Meghálálják, ha tavasztól őszig a talaját mohával fedjük és lágy vízzel öntözzük.
Célszerű páfrányok társaságában tartani.
Gyönyörű, izgalmas szirmai miatt csodás dísze a szobának.
Fényigény : Szereti a fényt, de ameddig nő, elviseli az enyhe árnyékot is. Nem szabad a virágot napos helyen hagyni, hiszen a nap kiégetheti azt, télen pedig meleg szobában tanácsos tartani.
Hőigény : Év közben megfelelő a papucsorchidea számára a szobahőmérséklet: ez nappal körülbelül 22°C-ot, éjjel pedig 18°C-ot jelent.
Vízigény : Szereti, ha nedves földben van, de nem viseli el, ha áll rajta a víz. Nyáron locsoljuk sűrűbben, ha melegebb van. Mindig tanácsos reggel locsolni a virágot.
Öntözéshez és permetezéshez egyaránt használjunk langyos, mészmentes vizet.
Páratartalom : A leveleket tanácsos permetezni, mivel az orchidea meglehetősen páraigényes.
Tápanyagigény: Télen 4-6 hetente, nyáron kéthetente tanácsos egy nyolcad porció általános tápoldattal öntözni.
Átültetés: Tavasszal érdemes végezni. Az új földbe keverjünk humuszt, és kéreg darabokat tartalmazó keveréket, mohadarabokat és kemény tőzeget. A moha és a tőzeg hosszabb ideig magában tartja a nedvességet a növény számára.
A cserép ne legyen túl kicsi, alsó egynegyed részébe pedig tegyünk drénréteget. Átültetnünk 3-4 évente kell.
Növény magassága cseréppel együtt : 30-35 cm
A világ legnépesebb növénycsaládja az orchideáké – több mint 20 ezer fajt számlálnak. Az orchideák impozáns külsejüknek köszönhetően mindig is nagy népszerűségnek örvendtek. Már a 19. században ismerték őket. Napjainkban igen kedvelt az orchideák között a papucsorchidea.
A papucsos virágú Paphiopedilum nemzetségbe kb. 60, Burmából és Indiából származó faj tartozik. A ma ismert hibridek többnyire vegyes származásúak, és általában a talajlakó orchideák közé sorolhatók.
A papucsorchidea különleges virágformájáról kapta a nevét. A papucsalak a két alsó sziromlevél összenövéséből alakult ki, miközben a fölső levél vitorla- vagy zászlószerűen kiszélesedett.
A virágok színükben is különlegesek, a skála a sárga különböző árnyalataitól kezdve a zöld, a vajszínű, a rózsaszínű változatokon át egészen a mély bordóig terjed.
A szirmok gyakran mintásak, csíkosak, pöttyösek.
A levelek mérete változó, a rövidebb száron közepes, a magasabb, vastagabb szárakon nagyobb levelek is nőhetnek. Az utóbbi ideális dísznövénynek is.
A viszonylag egyszerűen gondozható orchideák közé tartozik. Egyes fajait gond nélkül tarthatjuk akár az ablakpárkányon is. Feltűnő virágai egzotikus szépségűek.
A papucs orchideának két típusa ismert. Az, amelyik elbírja a köztes hőmérsékletet, és az, amelyik kifejezetten a meleget kedveli. Mindkettő hasonló igényű, az egyetlen különbség a hőmérséklet. A foltos levelűeknek általában a köztes hőmérsékletre, míg a sima levelűeknek a melegebb időre van szüksége.
A legtöbb Paphiopedilum télen, nyáron virágzik. Hozhat egyszerű virágokat az elegáns szárakon, vagy egy száron több virág is lehet, amelyek egymás után, egyik napról a másikra nyílnak ki.
Van néhány Paphiopedilum fajta, ami sorozatosan virágzik. Ez azt jelenti hogy, ahogy elnyílt egy virág új jön helyére. Ezt akár több hónapig is folytathatja.
A papucsorchidea nemcsak vízen él, hanem rovarokat is megemészt, melyek a középen található bugyorban ejt csapdába.
A virág szépségét viaszos fénye is emeli. Az elvirágzás után 2-3 sarjat nevel és a jól bokrosodó növény 2-4 évenként szinte magától szétválik 2-3 tőre
A származási helytől függően egyes fajok a hideg/mérsékelt tartást kívánnak, ezek általában a zöld levelű fajok. Mások az egyenlítői forró tengerparti erdőkből származnak, így melegházi tartást igényelnek. Ezeknek általában márványozott a levelük.
Elég sok faj él patakmedrek oldalán, sziklafalakon. A melegházi fajok a párás őserdők aljnövényzetéhez tartoznak, nincs kifejezett pihenési időszakuk. Az igen laza, humuszos, mohás talajba kevés, nyirkos, nedves környezetet, azaz gyakori öntözést igényelnek.
Fontos, hogy a talaj mindig nyirkos legyen, páraigénye nyáron magas, télen kevésbé.
A Papucsorchideák fényigénye nyáron inkább árnyékos, a tűző nap ellen védeni kell, télen inkább a világos, szórt fényt igénylik.
A melegházi fajok hőmérséklet igénye 22 oC-28 oC, a jobban elterjedt mérsékelt házi és hidegházi fajoknál ez 18 oC-20 oC, azonban az utóbbiaknál a virágzás csak akkor érhető el, ha ősszel a hajtás kifejlődése után legalább egy hónapon keresztül az éjszakai hőmérséklet 18 oC-20 oC. Ez az időszak a hidegházi fajoknál tulajdonképpen egy pihenési időszak, amelyet biztosítva kapunk tökéletes virágzást.
Az ültetőanyag jól szellőző legyen. Laza tőzeg, kéreg, erdei humusz keveréke. Átültetése 2-3 évente virágzás után szükséges.
Az erős műtrágyázást aránylag rosszul tűrik.
Meghálálják, ha tavasztól őszig a talaját mohával fedjük és lágy vízzel öntözzük.
Célszerű páfrányok társaságában tartani.
Gyönyörű, izgalmas szirmai miatt csodás dísze a szobának.
Fényigény : Szereti a fényt, de ameddig nő, elviseli az enyhe árnyékot is. Nem szabad a virágot napos helyen hagyni, hiszen a nap kiégetheti azt, télen pedig meleg szobában tanácsos tartani.
Hőigény : Év közben megfelelő a papucsorchidea számára a szobahőmérséklet: ez nappal körülbelül 22°C-ot, éjjel pedig 18°C-ot jelent.
Vízigény : Szereti, ha nedves földben van, de nem viseli el, ha áll rajta a víz. Nyáron locsoljuk sűrűbben, ha melegebb van. Mindig tanácsos reggel locsolni a virágot.
Öntözéshez és permetezéshez egyaránt használjunk langyos, mészmentes vizet.
Páratartalom : A leveleket tanácsos permetezni, mivel az orchidea meglehetősen páraigényes.
Tápanyagigény: Télen 4-6 hetente, nyáron kéthetente tanácsos egy nyolcad porció általános tápoldattal öntözni.
Átültetés: Tavasszal érdemes végezni. Az új földbe keverjünk humuszt, és kéreg darabokat tartalmazó keveréket, mohadarabokat és kemény tőzeget. A moha és a tőzeg hosszabb ideig magában tartja a nedvességet a növény számára.
A cserép ne legyen túl kicsi, alsó egynegyed részébe pedig tegyünk drénréteget. Átültetnünk 3-4 évente kell.
